Nem vagyok egy kifejezetten nagy sorozatjunkie, kb. öt évente bukkan fel olyan cucc amire ráfüggök. A 2012-ben indult, napjainkra már harmadik évadánál tartó  Zöld Íjász azonban éppen ebbe a kategóriába tartozott. 

A DC Comics világában a nagy "sztárok" (Batman, Superman) mellett csak B kategóriásnak számító Íjász figurájára elég kockázatos volt egy egész önálló sorozatot építeni, nyilván ennek tudható be, hogy az első évadnál sem túl ismert színész, sem pedig túl nagy büdzsé nem állt rendelkezésre. Sem mindent felnagyító és jótékonyan elfedő CGi, sem pedig túl sok helyszín nem állt rendelkezésre.. A jelenetek nagy része a városban játszódott, főként az akciódús részeknél volt jellemző a sötét helyszín/szűk objektív/gyors vágás klasszikus módszere.

Az alkotók azonban így is kihozták a maximumot a dologból: a DC örökségének figuráit, helyszíneit -még ha néhol újraértelmezve is-de nagyon jól összefonták az elkényeztetett milliárdoscsemetéből kőkemény igazságosztóvá avanzsáló Oliver Queen figurájával.

Maga a sorozat sikere a bizonyíték arra, hogy a forgatókönyvírók, a kreatív stáb és a rendezés csúcsra tudta járatni a brandet, de van még egy tényező, ami elengedhetetlen volt ahhoz, hogy ez megtörténjen. Ez pedig nem más, mint a főszereplő, Stephen Amell.

A korábban csak jelentéktelenebb TV szériákban mellékszereplőjeként feltűnő kanadai színész kritikusai szerint maximum a középszerű kategóriába fér bele, ugyanakkor az Arrow első epizódjától nyilvánvalóvá vált mindenki számára, hogy ez a srác az izomzatát és a mozgáskultúráját nem a forgatás előtt pár héttel szerezte valami hoollywoodi sztártréner háttértámogatásával.

A jó mozgású, jó kondícióban lévő Amell kiválóan helyt állt a kamera előtt mikor íjjal és/vagy puszta kézzel kellett helyretennie Starling City rosszakaróit, ehhez pedig sokkal inkább szükség volt (és van, folyamatosan, hiszen a  sorozat nem állt meg) speciális tréningekre és edzésmódszerekre, mint színitanodai foglalkozásokra. No de milyenek is voltak ezek az órák?

Az erőnlét megtartása és fokozása egy, a testépítés, a súlyemelés, és az atlétika módszereit vegyítő kombinált crossfit edzémódszernek köszönhető, (ha esetleg nem tiszta mi az a crossfit, akkor ajánlom a témában készült korábbi interjúmat Bánszegi Zoli személyi edzővel. Link ITT. 

Stephen "The Arrow" Amell edzésébe pedig az alábbi videóban pillanthatunk bele:

A látványos izomzat felépítése a hölgyrajongók megfogására elég lett volna , de ezen túl a Starlin City éjszakában történő nyaktörő mutatványokra (házetőre fel-és leugrálás, kerítésátugrás, stb.) is fel kellett készülni. Emberünk egy saját testsúlyos és akrobatikus gyakorlatokkból álló edzésprogramban vett részt egy parkour teremben: 

Az itt megszerzett gyakorlati rutin elemei már egy az egyben köszöntek vissza a filmsorozatban,

És mi az amit Ammel biztosan nem tudott, de fontos volt, hogy jártasságot szerezzen benne? Az íjászat. A színész első lövészeti szárnypróbálgatásait itt csodálhatjuk meg:

És ha ez nem lenne elég, akkor tekintsünk meg egy videót arról, hogy a sorozat harci jeleneteinek megkoreografálása, elpróbálása hogyan néz ki. Itt profi küzdősport instruktorok koordinálták  a munkálatokat (és itt már nem csak Amell edzésmunkájáról, hanem a többi színészről is beszélnünk kell...)

Elgondolkodtató, hogy egy filmsorozat elkészítéséhez versenysportólóékkal vetekedő edzésmunkát kell letenni az asztalra. Nem véletlen, hogy a testkultúrával foglalkozók körében a sorozat hatására megjelent az Arrow tréning, sőt napjainkra Stephen Amell táplálkozási szokásait alapul véve Arrow-diéta is kialakult.

Ez a teljesítmény önmagában példaértékű, és a szórakoztatáson túl jó példával szolgál sokak számára, így egy szép példa arra, hogy a populáris kultúra eszközeivel hogyan lehet pozitív irányt mutatni.