3M

egy látensértelmiségi alibigitáros forradalmár megmondásai

Bass-O-Matic interjú

2015. február 11. 08:00 - fehersolyom

A közelmúltban indult egy nagyon érdekes zenei projekt. Beszélgetőpartnerem Bíró Kornél, alias Bass-O-Matic.

- Fél éve indult a Bass-O-Matic projekted…

- Igen, tavaly szeptember 20-a volt az első fellépés a debreceni MODEM-ben

10966879_840284189366395_503311710_n.jpg

Fotó: Árokszállási Ronald

- Te két évtizede benne vagy az underground zenei világban, annak is egy különös szegmensében, a zajzenében vagy érdekelt, ami azért erősen rétegműfaj, főleg itthon… mi vezetett oda, hogy a műfajon belül egy egyszemélyes produkcióval állj elő?

- Én is pont ezen gondolkodtam :D. A szobámból a próbaterembe 1994-ben „vonultam át”, és 1997 óta vagyok a Lyuhász Lyácint Bt. tagja. Akkortól datálható a mélyebb kapcsolatom az experimentális –zajzenei világgal. Rengeteget köszönhetek a Lyuhásznak, mint „anyazenekaromnak”, a megszámlálhatatlan koncert, és ezzel együtt nagyon értékes tapasztalatgyűjtés is egyben a mai napig. Közben egyébként más zenekarokban is megfordultam ezzel párhuzamosan. Tavaly éreztem úgy, hogy kezdek besokallni attól, hogy emberekhez vagyok kötve. A függetlenség, amit az önálló zenélés ad, az hogy az interneten ráírok egy klubra és összejöhet egy koncert, és csak beülök az autómba és megyek, ez nagyon vonzóvá vált. Ráadásul nagyon érdekes kihívás, hogy egy basszusgitárral és a hozzá tartozó effektekkel egy izgalmas produkciót hozzon össze az ember egyedül, nem pedig egy zenekar mögé bújva, ahol több a lehetőség a „lazításra”. Persze ez nem jelenti azt, hogy felhagytam, vagy kiszálltam volna, a csapatokból melyeknek tagja vagyok, csak egyszerűen ezt is ki akarom próbálni.

- Én magam a zajzenéből szinte csak annyit ismerek, amit rajtatok keresztül megismertem. Gondolok itt a már említett Lyuhász Lyácintra, a Százaségőre, vagy az általatok szervezett koncertekre-például Rovar17 fellépésére. Ennek ellenére még nekem is feltűnt, hogy a Bass-O-Matic a zajzenei világon belül is egy egyedülálló és üdítően friss hangzást képvisel… Hogyan szólaltatod meg a hangszereket, milyen pedálokat használsz, honnan inspirálódtál, mit ettél-ittál, hogy ez így megszülethetett?

- A zenekarokban rengetegszer volt az, hogy nekem voltak ötleteim, de a zenekar az improvizációk során „nem arra ment”, nem azt a témát hallottam a fejemben, mint amire én gondoltam. Engem ez sokszor elégedetlenséggel töltött el. Otthon magamnak zajolgattam, és az interneten már korábban utánanéztem, hogy hányan foglalkoznak ezzel. A zajgitározást rengetegen űzik, de zaj-basszusgitározással kapcsolatban csupán egy figurát találtam -bár eldugva biztos bőven akadnak még-, egy Jon Calzo nevű, talán san diegoi ürgét. Amit ő nyom, az full zaj. A műfaj más képviselői inkább a basszusgitárjátékot próbálják zajokkal feldobni. A Bass-O-Matic-ban én a két véglet közé lőném be magam, tehát azt a basszusgitár tudást, amit eddig szereztem -vagy inkább ragadt rám-, próbálom megmutatni, de egészen új hangzásokat keresek. Mit használok? Ez profánul fog hangzani, de ennek is a jó felszerelés az alapja. Zajzenét sem lehet csinálni szar hangszerrel és szar erősítővel. Rengeteg pedálom van –kb. 16 darab szám szerint-de az, hogy ki miben találja meg a saját hangzását, az megint egy más kérdés.

10628165_885125868166429_5080376471946404025_n.jpg

-20 év aktív zenélés után nyilván van rálátásod és véleményed a hazai undergroundról…

- A hazai underground zenei élet a ’90es évek elején-közepén, amikor én kezdtem, akkor az embereket sokkal inkább érdekelte az, hogy valahol megszólal egy gitár. Nem volt még internet, csak szórólapokat szórtunk illegálban, mégis rengeteg ember megjelent egy kezdő zenekar koncertjén is. 200 ember egy koncerten akkoriban alap volt. Ez már elmúlt. A nyitottság múlt el az emberekből, de ennek az okát csak kapiskálni tudom. Nyilván köze van ennek ahhoz, hogy milyen adók milyen zenéket sugároznak, hogy így mi jut el a hallgatósághoz. Sokan csak kommersz zenéket fogyasztanak, amit a rádióból, TV-ből ismernek. Már élő koncerteken is inkább ezek az előadók mennek. Ha megnézed a debreceni klubéletet, vagy a hazait akár, akkor ezek a formációk töltik meg a koncerttermeket, mint a Brains vagy a Punnany Massif. A múltkor két francia zajzenekart akartunk meghívni, minimális költsége lett volna, a dolognak-nem akarok pénzösszegeket mondani, de annyi lett volna, hogy annyiért egy alap budapesti zenekar el sem jött volna- és a szervezők mégis sokallták, mivel féltek attól, hogy nem jönnek el az emberek a bulira. Azt vettük észre magunkon is, hogy 30-50 embernél többet nem tudunk megmozgatni néhány rendezvénytől eltekintve. A zenei életből és a közönség részéről is kihalt az újdonság keresése, és maga az érdeklődés eziránt. Hogy ezt a média kezdte el és a közönség ment utána, vagy fordítva, nem tudom, de a kísérletező zenéknek nagyon szűk a mozgástere. A rockzenében is hasonló a helyzet, de ott mondjuk nehéz is lenne újdonságot kitalálni: D. Kevés olyan figurát látok ma a zenei életben, aki annyira karizmatikus, hogy el tud vinni egy showt. Ugye sokszor mondják, hogy Kurt Cobain volt az utolsó rocksztár, és valahol ezzel egyet is értek…

A klubok felelőssége is lenne az, hogy teret engedjenek azoknak, akik nem feltétlenül erre kíváncsiak-de a különböző helyek nyilván a biztos bevételi forrást keresik, így inkább nem kockáztatnak. Persze kivételek mindig vannak, ilyen volt a debreceni HNO3 Műhely is, ahol lehetőséget kaptak a magamfajta figurák is. „Pofátlanul” fiatal srácok irányították, és felcsillant a lehetősége annak, hogy valami igazán tartalmas és egyedi „otthonra” lelhetünk. Sajnos azóta ez a hely már nem üzemel.

- Nincs túl felemelő véleményed erről, de aki zenél vagy zenei közegben mozog az hasonlóan látja…ehhez képest viszont neked nem csak a zenéd újszerű, hanem a önmenedzselési módszered is. Akaratodon kívül iránymutató lettél ebben, hiszen a második koncertedet úgy adtad Dániában, hogy itt voltál Debrecenben…

- Az önmenedzselésről: nekem a kényszerűség hozta úgy, hogy megtanultam menedzselni egy zenekart, vagy jelen esetben épp önmagam. A Lyuhász Lyácint, a Spatzen Jodler, vagy részben az Amundsen esetében is az volt a helyzet, hogy ha fel akartam lépni a zenekarommal, akkor fel kellett emelnem a telefont, emaileket , vagy azelőtt még CD mellékletes postai leveleket kellett küldözgetnem. Ebbe tizenegynéhány év alatt-bár nem értem el vele fényes sikereket-azért lett rálátásom. A Bass-O-Matic tényleg csak rólam szól, tehát itt végképp nincs megalkuvás. Mivel nem kell emberekkel egyeztetnem, ezért jóval egyszerűbb és egyszerre inspirálóbb a helyzet. A külföldi koncertet egyébként nem én szerveztem, hanem szerencsésen belekeveredtem. Debrecenben kevesen ismerik, de van egy Eoforwine (Windisch Márk) nevű figura, aki szintén zajzenész és promóter. Neki van rengeteg külföldi kapcsolata, rajta keresztül jött a meghívás a dániai Cybersh*t Festival-ra. Itt „felléptünk”, az internet segítségével, majd jött is a következő invitálás Hollandiába, egy rotterdami klubba, a Floppy Totaal rendezvényre. Itt Dr. Kondor is fellépett szintén szólóban. Ebben az esetben már mi is láttuk kivetítőn, hogy mi zajlik a helyszínen, és PayPalon keresztül még egy kis gázsit is utaltak. Egy apró különbség a hazai viszonyokhoz képest: D. Egyébként itt megemlíteném a MODEM irdatlan nagy segítségét, és újfent köszönetet mondanék Kukla Krisztiánnak, Süli Andrásnak és Szántó Tominak, azaz Kisszántónak. Ők biztosították a MODEM-et, mint fellépési helyszínt a technikával együtt, ingyen és bérmentve. Az én esetemben ezt otthon nem tudtam volna kivitelezni. Nagyon jó minőségű internet kell, és ki kell tekerni az erősítőt tökig, ez pedig egy lakótelepi lakásban értelemszerűen nem megvalósítható. Európában ez a módszer egyébként kezd terjedni, és híre is ment, hogy vagyunk/vagyok itt Debrecenben, és úgy néz lesz még hasonló a közeljövőben is. Tegyük hozzá, nagyon jó az internetes koncertezés, de azért az utazás és az új emberekkel való megismerkedés élménye hiányzik.

- Én azt gondoltam, hogy te voltál az első-és napjainkig az utolsó- debreceni zenész, aki ilyen módon adott koncertet. Kicsit azt vizionáltam, hogy ez a jövő. Te mit gondolsz erről?

- Simán lehet, hogy ez a jövő útja. Újszerűbb, költségtakarékosabb. Az biztos, hogy ennek a típusú internetes koncertezésnek megnő majd a száma. Így lehetőséged van arra, hogy fellépj, gyakorlatilag a világon bárhol, megismerhetik a zenéd, de mint említettem, a klubkoncert és az utazás élményét ez nem adja vissza.

- A Bass-O-Matic-ról mint zenei produkcióról egyébként milyen visszajelzéseket kaptál?

- Rosszat még nem kaptam, azt valószínűleg magukban tartották. Az építő kritikára meg befogadó vagyok. Jókat viszont kaptam, egész jó helyekről egész jó dolgokat. Az egyik ezek közül például a Yeah I know it sucks internetes zenei blog kritikája. Ezen felbuzdulva már gondolkodom is a második lemezemen. Valószínűleg az egy élő felvétel lesz, de ez még később kiderül: D Egy szál basszusgitárral úgy zajt csinálni-, improvizálni-, hogy ne legyen unalmas, az a nehéz és agyilag fárasztó. Tavaly szeptemberben az első fellépésemen 20 percet terveztem játszani, de 13 perc után mondtam Burai Árpi barátomnak, hogy vége, abbahagyom, lefőttem.

 

Sokkal nehezebb, mint először gondoltam. A debreceni Rocksuliban található Wookie Sound stúdióban kértem meg Zurbó Zoliékat, hogy hagyjanak magamra, csak kapcsolják be a felvételt. Akkor tisztázódott bennem, hogy körülbelül mi szól jól, és mi nem. A stúdióban épült fel a fejemben ez az egész irányvonal. Így született 6 „szám”, amik nem dalok igazából, hanem improvizációk.Ezek a bandcamp oldalamon meghallgathatóak. Link ITT.

Egyébként ezzel együtt a hazai experimentális zenei élet felfuttatását is zászlómra tűztem, így a sub.hu internetrádiójában lesz egy saját műsorom, ahol experimentális műfajban mozgó zenészek produkcióit mutatjuk majd be, beszélgetések és élő performance formájában. Próbálok az ifjú titánoknak is teret adni.

- Ez szép zárszó volt, köszönöm.

- Én is köszönöm :)

Kiss UtolsóCsillagharcos Ákos

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://3mmm.blog.hu/api/trackback/id/tr817132925

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása