A Hot Action Cop 2001-ben alakult amerikai nu-metal csapat, akik egyes internetes információk szerint a mai napig léteznek, de eddigi munkásságukat tekintve egész nyugodtan tekinthetjük őket egylemezes, sőt egyslágeres csapatnak.

Ez az egy lemez a zenekar nevét viselő 2003-as kiadvány, amelyről a Fever The Flava című tétel lett világsiker. A nóta egy karcos hip hop alappal és agyas gitártémákkal operáló igazi ugrálós utcai himnusz, amely a maga korában korát megelőző hangzással és odamondogatós szleng szöveggel érte el a kívánt hatást.

Hogy ilyen mértékű kislemez siker után mi volt az oka a csapat hobbizenekarrá való visszaavanzsálásának, az rejtély, de az internetes infok szerint a  lokális klubszcénából az óta sem sikerült kilépniük.  Az elmúlt évtizedben pedig az volt a legnagyobb sikerük, hogy a világ kedvencévé  vált autó szimulátor, a  Need for Speed soundtrackjén szerepelhetek egy nótával: természeten ez a  a már említett Fever The Flava volt…ja és a S.W.A.T. című FPS is kölcsönvett tőlük egy nótát. Hogy melyiket is? Ja,igen emlékeim szerint a Fever The Flava címűt…ezek után már el sem sorolom azokat a hoollywoodi rágógumi mozikat amelyekben felhangzik az említett nóta, hiszen legalább egy tucat ilyen létezik…

Ne szépítsük, ez tipikusan az a zenekar, amely az első lemezre előtte az összes puskaport, és szerencséjüknek köszönhetően az óta is az évtizeddel ezelőtti sikerből élnek. A 2000es években megjelent második lemezük gyakorlatilag a zenekari bibliográfiában plusz egy sor, a korábbi tűznek már nyoma sincs rajta…

Volt már erre példa a könnyűzene történetében, így a „one hit wonder” jelenség elemezgetése helyett nézzük magát a kultikus első lemezt, hiszen az unásig emlegetett Fever The Flava mellett még 11 másik szám is szerepel az anyagon.

Az 5 tagú zenekar az akkori rapet vegyítsünk lehangolt gitáros rockal alapreceptet egy kis  punkos dühvel és egy némi reggies lazasággal spékelte,mindezt pedig sajátos futurisztikus hangzással adták elő.

Az biztos hogy Rob Werthner és Tim Flaherty , a két gitáros sem a Delay-el sem a Flangerrel nem spóroltak, és a billenyűs/sampleres  szerepében besegítő Michael Baker producer is sokat hozzátett az „űr-hangzáshoz”.

Ennek köszönhető, hogy a megjelenését követően lassan másfél évtizeddel később, a gyorsan változó hangzások és trendek világában is megállja a helyét az anyag.

A számok szerkezet és építkezés tekintetében egytől egyik szinte már szélsőségesen dinamikusak-jó értelemben véve-, és az egy két szimplán darálót tételt leszámítva szinte mindenhol érdekes átmenetekre számíthat a zenebarát, aki elkezd ismerkedni ezekkel a nótákkal. Jó példa erre a szintén Need For Speed válogatásán helyet kapó Going Down On It, amelyre első hallásra azt hiszi az ember hogy Asian Dub Foundation, a középrészben hallható akusztikus elszállós betétet hallgatva meg Bob Marley ugrik be. Persze a lírai oldalt se felejtsük el, az In My Little While vagy a Busted című tételeket bárhol bármikor lejátszhatjuk biztosra menő rádiós szerkesztőknek vagy randi céljából kiszemelt csajoknak is…

Ha úgy tetszik ez a nu metal korszak egyik kultikus lemeze, aki kedveli vagy kedvelte a Limp Bizkit, a Papa Roach vagy a Linkin Park világát, annak kőtelezően ajánlom a Hot Action Cop-ot, mint a korszak egyik méltatlanul elfeledett klasszikusát.