3M

egy látensértelmiségi alibigitáros forradalmár megmondásai

Régi kedvenceink: INXS

2015. november 21. 10:00 - fehersolyom

 Az 1977-ben alakult INXS az AC/DC mellett az ausztrál zenei világ legfelkapottabb exportcikke volt a ’80-as és ’90-es években. ÉS az INXS volt az a zenekar is, amelyik – bár a rock felől közelített – a legpopulárisabb muzsikát játszotta, olyan módon, hogy a szőrös tökű rockereknek sem volt ciki felvállalni azt, hogy szeretik ezt a zenekart.

609764.jpg

 A dallamos soft rockot prezentáló csapat lassan ért be: bár már korai lemezeikkel (INXS – 1980, Underneath The Colours – 1981, Shabooh Shoobah – 1982, The Swing – 1984, Listen Like Thieves – 1985) is szép sikereket arattak, az igazi világhírt az 1987-es Kick hozta meg számukra, amelyen olyan világslágerek szerepelnek, mint a New Sensation, vagy a Devil Inside.

 

 

A szekér beindul, a sikerlemezt pedig 1990-ben követi az X, az erről kimásolt kislemezek (Suicide Blond, Disappear) pedig mind a Billboard TOP 10-ben kötnek ki. A zenekar végérvényesen befut, a lemezbemutató turné záró állomásán, Londonban 74000 rajongó kíváncsi az INXS-re, és Micheal Hutchence Kylie Minouge-gal induló románca pedig csak fokozza a médiaérdeklődést a csapat iránt.

 Ebben a felfokozott hangulatban jelenik meg 1992-ben a Welcome To Wherever You Are, majd alig egy évvel később a Full Moon, Dirty Heads.

 Az irtózatos pörgés kikezdi a zenekar tagjait, így jobbnak látják visszafogni a tempót. Ekkor már a banda abszolút szupersztár, emblematikus alakja pedig Michael Hutchence, a karizmatikus énekes és dalszerző.

 1993 és 1996 közt néhány nagyobb szabású fellépést iktat csak be a csapat, közben az új dalok írására koncentrálnak – és élik a boldog milliomos rocksztárok életét, valósággal fürdőznek a népszerűségben, a tagok közben filmzenéket írnak, sőt az énekes színészként is kipróbálja magát.

1997-ben megjelenik az Elegantly Wasted, ami első körben nem hozza a korábbi lemezek sikerét, azonban egy tragédia hirtelen újra a zenekarra tereli a figyelmet: a zenészként, színészként is ismert énekest, Michael Hutchence-t holtan találják egy szállodai szobában. Halálának körülményei máig tisztázatlanok…

 A hír sokkolja a zenekart, a médiát és a rajongókat egyaránt, az éppen zajló világ körüli turné értelemszerűen félbeszakad…

Sokan temetik a csapatot, de néhány hónap hallgatás után közleményt adnak ki: folytatják, és egy új énekes keresésével foglalatoskodnak.

 1998-99-ben csak néhány nagyszabású rendezvényen érhető tetten az ausztrál sztárgyár, ahol olyan vendégénekesekkel egészülnek ki, mint Terence Trent D’Arby vagy Russel Hitchcock… A közönség reakciója azonban nem egyértelműen pozitív, igazából mindenki Hutchins-t hiányolja.

 

 

2000-ben csatlakozik a csapathoz Jon Stevens, de itt sem egyértelmű a közönségsiker, ráadásul az új dalok írásakor megerősítést nyer, hogy a zenekar és az új tag közt nem megy zökkenőmentesen a közös munka. Nem is sikerül új lemezt készíteni, 2003-ban Stevens kikerül a kötelékből, 2004-ben pedig RockStar: INXS címmel valóságshow-t indítanak annak érdekében, hogy megtalálják Hutchince utódját. Az új énekes végül egy fiatal, de tehetséges srác, J.D. Fortune lesz, akivel gyorsan el is kezdenek felvenni egy új anyagot. 2005-ben meg is jelenik a Swich, ami nem szerepel rosszul a slágerlistákon, de természetesen meg sem közelíti a korábbi évek sikereit. Ez a jelenség aztán jellemző is lesz a csapat karrierjére: újraindulnak, turnézgatnak, és van világszerte egy bázis akik kitartanak mellettük, de igazán nagy tömegeket már nem tudnak megmozgatni. A Fortune féle INXS felállás 2010-ben egy újabb lemezt, az Original Skin-t is megírja és piacra dobja, de ez már eléggé erőtlen produkció. 2011-ben újra frontember nélkül marad a csapat.

Az utolsó év néhány média-megmozduláson kívül semmit nem tartogatott a zenekar számára, és 2012. november 12-én – érdekes módon épp Micheal Hutchence halálának évfordulóján – az INXS tagjai bejelentették: 35 év után feloszlatják a zenekart.

Úgy látszik a ’80-as ’90-es évek fordulójának egyik legnagyobb zenekara 1997 óta légüres térben mozgott, Michael Hutchence halálát sosem tudták kiheverni. Vérző szívvel, de le kell írnom: tényleg validált döntés volt a feloszlás….

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://3mmm.blog.hu/api/trackback/id/tr677628104

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása